Mi az az ajándékozási szerződés? Cikkünkből megtudhatja, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban, mire érdemes odafigyelni.

Mi az ajándékozási szerződés?

A polgári törvénykönyv szerint, az ajándékozási szerződésben foglaltak alapján, az egyik fél a saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. A juttatás csak akkor minősül ajándékozásnak, ha a másik fél számára egyben vagyoni előnyt is jelent, vagyis a másik felet gazdagítja. Ilyen esetben az ajándékozó arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott dolgot mindenféle ellenszolgáltatás nélkül a megajándékozott birtokába bocsátja.

Az ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Az ajándékozás tárgya ingó és ingatlan, továbbá valamely vagyoni értékű jog egyaránt lehet (pl. készpénz, bútor, háztartási cikk stb.). A juttatás azonban csak abban az esetben minősül ajándékozásnak, ha a juttatás tárgya vagyoni értékkel bír. Ahhoz, hogy az ajándékozás megtörténjen, a megajándékozottnak az ajándékot kifejezetten el kell fogadnia.

Mi szükséges egy ingatlan ajándékozási szerződés megkötéséhez?

A szerződés elkészítéséhez nélkülözhetetlen a felek neve, születési neve, anyja neve, születési ideje, helye, lakcíme, személyazonosító száma és adóazonosító jele. A személyes adatok hiányában nem készíthető el az ajándékozási szerződés.

A szerződés elkészítéséhez ingatlan esetén az előbbiekben felsorolt személyes adatokon kívül szükség van az ajándék tárgyát képező ingatlan tulajdoni lapjára is. Ebből ismerhetőek meg az ingatlan pontos adatai. Amennyiben a tulajdoni lap nem áll rendelkezésre, úgy az ingatlan helyrajzi számát szükséges megadni. Ez utóbbi ismeretében az okiratot szerkesztő ügyvéd a földhivatal rendszeréről le tudja kérni a szükséges tulajdoni lapot a szerződés elkészítéséhez.

Fontos tudni, hogy a tulajdoni lap dátuma nem lehet régebbi, mint a szerződés szerkesztésének napja. Ez azért fontos, mert csak így garantált az ingatlan tiszta joghelyzete. Mindezek mellett a szerződésnek tartalmaznia kell az ingatlan értékét, és minden más olyan rendelkezést, amelyet a vonatkozó jogszabályok előírnak, a felek igényelnek, vagy az ügy jellege megkíván. Ajándékozás esetén a tulajdonjog átruházásán kívül a birtokátruházás is szükséges, így erről is rendelkeznie kell a szerződésnek.

Terhelt ingatlan ajándékozása

Terhelt ingatlan tulajdonjoga a teher jogosultjának (bank, haszonélvező stb.) hozzájárulása nélkül is ajándékozható, amennyiben a terhet nem biztosítja elidegenítési és terhelési tilalom. A teher az ajándékozástól függetlenül az ingatlant továbbra is terheli.

Ha a teher (pl. jelzálogjog) alapja például kölcsön (bankkölcsön), a kölcsön visszafizetéséért továbbra is az ajándékozó (vagyis a kölcsönszerződésben adósként szereplő személy) a felelős. A megajándékozott, azaz az ingatlannak az ajándékozás utáni új tulajdonosa nem felelős ezért, nem ő köteles a kölcsönt visszafizetni. Azonban a kölcsönösszeg vissza nem fizetése esetén köteles tűrni, hogy a hitelező az ingatlanból nyerjen kielégítést, azaz pl. az ingatlant elárvereztesse.

Amennyiben az ingatlanon lévő terhet elidegenítési és terhelési tilalom is biztosítja, úgy az ingatlan tulajdonjoga a teher jogosultjának (pl. kölcsönt nyújtó bank) hozzájáruló nyilatkozata nélkül nem ruházható át ajándékozással sem. Ebben az esetben az ajándékozási szerződést feltételtől függő hatállyal kötjük meg, mely feltétel a bank hozzájáruló nyilatkozatának kiadása – igény szerint – meghatározott határidőig.

Ajándékozás illetéke

Ajándékozási szerződésnél érdemes figyelembe venni, hogy az ajándékozási illeték általános mértéke – ha az illetéktörvény másként nem rendelkezik – 18%.

A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (például haszonélvezeti jog) ajándékozása esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%.

Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jognak az ajándékozása esetén az ajándékozási illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese.

A szolgáltatás – mint egy ebéd, vagy szabadidős program – ajándékozása a fentiekkel ellentétben azonban illetékmentes.

Ajándék bejelentése

Főszabály szerint ajándék átvételét vagy az ajándékozási szerződés aláírását követő 30 napon belül a NAV felé jelenteni kell a vagyonosodást. Ezt követően be kell fizetni a hatóság által kirótt illetéket is.

Mikor nem kell az ajándékozási szerződés után illetéket fizetni?

Vannak kivételek, amikor nem kell illetéket fizetni az ajándékozás után. A részletes felsorolást az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. §-a tartalmazza. Az ajándékozási szerződés után nem kell illetéket fizetnie például az ajándékozó:

egyenes ági rokonának (nagyszülő, szülő, gyermek, unoka, örökbefogadott gyermek),

házastársának,

testvérének.

Mentes az illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.

A vagyonszerző lakóház építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.

Illetékmentes a termőföld megszerzése ajándékozással az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves gazdaságátadási támogatása feltételeként.

Illetékmentes továbbá az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben:

a termőföld,

a tanya,

a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület,

építmény (magtár, istálló stb.)

valamint ingó (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása,

illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése.

Kiskorú gyermek részére történő ajándékozás

A kiskorú gyermekek a 14. életévük alatt cselekvőképtelennek minősülnek. A kiskorú gyermek nem cselekvőképes, így sem ajándékozási szerződést, sem ingatlan adásvételi szerződést nem írhat alá. A szerződést a kiskorú gyermek nevében a szülők együttesen írhatják alá. Ha a szülők nem élnek együtt, akkor az a szülő, aki a kiskorú gyermek felett a szülői felügyeleti jogok összességének gyakorlására – vagy ezen belül a gyermek vagyonának kezelésére – jogosult.

Ha a gyámhivatal hozzájárulása nem is, de "közreműködése" mindenképp szükséges a jogügylethez. Ez azért van így, mert az a szülő, aki a gyermek részére ingatlant ajándékoz, nem írhatja alá mindkét oldalról a szerződést (saját maga nevében is – mint ajándékozó, és a gyerek helyett is - mint ajándékozott). Ezért ilyen esetekben eseti gyám kirendelését kell kérni a gyámhivataltól.

Ennek oka, hogy a gyermek és a szülő érdeke egy ilyen esetben túlságos összefonódik, vagy akár ellentétes is lehet. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy a szerződést szerkesztő ügyvéd először kéri a gyám kirendelését erre az ügyre, majd a szerződést a gyermek nevében az eseti gyám fogja aláírni.

A kiskorú gyermek részére történő ingatlan ajándékozásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a későbbiekben a kiskorú gyermek vagyonának terhére történő ingatlan ajándékozás vagy annak ellentételezés nélküli (pl. a kiskorú nevén lévő lakásra hitel felvétel) nem lehetséges, a szülők nyilatkozata semmis lesz a jogszabálynál fogva.

A gyermek a 14-18 életéve között csak korlátozott cselekvőképességgel rendelkeznek. Így ahhoz, hogy részükre ingatlant lehessen ajándékozni, az ajándékozási szerződést helyettük és nevükben a törvényes képviselőjüknek, a szülőknek kell aláírni.

Mi történik az ajándékozott tárggyal válás esetén?

Az ajándék a Ptk. 4:38. §-a értelmében házastársi különvagyonnak minősül a vagyonmegosztás esetén. Vitás esetben az ajándék és a különvagyon bizonyításának fontos eszköze az ajándékozási szerződés. Ha az ajándékozó és a házastársak között jött létre az ajándékozási szerződés, a válás lehet olyan körülményváltozás, amelyre tekintettel az ajándékozó az ajándékot visszakövetelheti.

Fontos megemlíteni, hogy a kialakult bírói gyakorlat szerint a nászajándék, főszabály szerint annak a félnek a különvagyonát képezi, akinek a rokonaitól az ajándék érkezett.

Ajándék visszakövetelése

Az ajándékozási szerződésbe foglalt ajándékok, legyen szó ingatlanról, készpénzről vagy egyéb vagyontárgyról, bizonyos feltételek teljesülése esetén visszakövetelhetőek. Fontos leszögezni, hogy csak maga az ajándékozó jogosult arra, hogy visszakérje az ajándékot. Az ajándékozó halála után örökösei ezt már nem tehetik meg.

A meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van. Ennek korlátja, hogy az ajándék visszaadása az ajándékozott létfenntartását nem veszélyeztetheti.

Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.

Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

Visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg. Továbbá akkor, ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta. Megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak az számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb idő nélkül nem követeli vissza.

A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.

Ahhoz, hogy egy ajándékozás érvényesen létrejöjjön, elengedhetetlenül szükséges egy hozzáértő ügyvéd által készített szerződés, amelyben az ajándékozás minden részlete rögzítésre kerül.

TOVÁBBI CIKKEK

Olvasson bele!