Mit jelent a holtig tartó haszonélvezeti jog? Mit jelent ennek ajándékozás útján történő átadása? Az alábbiakban ezeket a kérdéseket járjuk körbe.

A haszonélvezeti jog fogalma

Első körben érdemes tisztázni azt, hogy mit is jelent a haszonélvezeti jog. Haszonélvezeti joggal természetes személy, illetve jogi személy is rendelkezhet. Ez egy olyan vagyoni jog, amely által haszonélvezőként használhatjuk és hasznait élvezhetjük valaki más tulajdonának.

A Polgári törvénykönyv így ír erről:

157. § (1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.

Haszonélvezeti jogról általában egy ingatlan kapcsán beszélhetünk, de előfordulhat, hogy ingóságokra – gépjárműre vagy az ingatlanhoz tartozó berendezésekre – vonatkozóan is megillet valakit.

Holtig tartó haszonélvezeti jog

Haszonélvezeti jogról akkor beszélhetünk például, amikor az egyik házastárs elhalálozik, a másikat pedig holtig tartó haszonélvezet joga illeti meg a közösen lakott ingatlanhoz. Ilyen esetben természetesen az ingatlanhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyak felett is haszonélvezeti jogot gyakorol. A holtig tartó haszonélvezet jogának törlése egyoldalú nyilatkozattal történik, amelyhez egy ügyvéd által ellenjegyzett okirat szükséges.

Amennyiben a haszonélvezeti joggal egy cég rendelkezik, abban az esetben határozott és határozatlan időtartam esetén is maximum 50 évre szólhat.

Özvegyi haszonélvezeti jog

Ha az elhunyt nem az özvegyre hagyja az ingatlant, az özvegyet akkor is automatikusan özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg. Az özvegyi haszonélvezet joga holtig, vagy az özvegy újbóli házasságáig szól. Az újbóli házasságkötéssel ellentétben az özvegy élettársi kapcsolata nem szünteti meg az özvegyi haszonélvezeti jogot.

Az özvegyi haszonélvezeti jog abban az esetben nem korlátozható, ha az örökhagyó pontosan leírja, hogy mely vagyontárgyak haszonélvezeti jogát hagyja az özvegyre és melyeket nem.

A leszármazott örökösök abban az esetben kérhetik a haszonélvezet jogának korlátozását, ha azt túlzott mértékűnek ítélik meg. A korlátozásnál fontos szempont, hogy a megmaradt haszonélvezetnek biztosítania kell az özvegyi életvitelt és nem avatkozhat bele annak a tulajdonrésznek a haszonélvezetébe, amiért az özvegy életében megdolgozott, vagy amelyet örökölt. A korlátozás bírói úton kérhető, ugyanakkor az özvegynek is megvan a joga ahhoz, hogy ezen korlátozásoknak a csökkentését, vagy teljes megszüntetését kérje.

Mely fajtáit különböztetjük meg

Határozott időre szóló

Ebben az esetben a szerződés konkrét dátumot jelöl meg a haszonélvezet gyakorlásának végeként. Az időpont elérésével a haszonélvezeti jog megszűnik.

Határozatlan időre szóló haszonélvezet

A határozatlan időre szóló haszonélvezet nem jelöl meg konkrét dátumot a haszonélvezet gyakorlásának végeként. Ebben az esetben dátum helyett egy eseményt határoznak meg. Leggyakrabban ez az esemény az elhalálozás, házasság, vagy özvegység szokott lenni.

Mivel jár együtt a haszonélvezet bejegyzése

A haszonélvezeti jog szerződés útján jön létre, mely történhet ingyenesen, illetve ellenérték fejében is. Amennyiben ingatlan esetén jön létre a szerződés, pedig be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba is. Ez akkor is szükséges, ha öröklés indokán történik.

Ezzel kapcsolatos költségek

A szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Ennek díja az ügyvéd, illetve a közjegyző árszabásától függ.

A földhivatali eljárási illetéket is ki kell fizetni haszonélvezeti jog esetén, illetve a tulajdoni lap díját is. Ez a kettő együttvéve nagyjából 15.000 Ft kiadást is jelenthet.

A haszonélvezeti jog alapítása és megszüntetése esetén a haszonélvezeti illetéket is meg kell fizetni. Kivételt képeznek azok az esetek, ha a jogügylet közeli hozzátartozók (egyenes ági rokonok, testvérek illetve házastársak) között jött létre. Ingyenes jogügyleteknél az illeték a haszonélvezeti jog értékének 18%-a, lakóingatlanoknál pedig 9%, míg visszterhes jogügyleteknél a haszonélvezeti jog értékének 4%-át teszi ki.

A haszonélvezet jogának átruházása

A haszonélvezeti jognak sem az átruházása, sem az öröklése nem lehetséges a vonatkozó jogszabályok értelmében. A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem adhatja át másnak. Ennek ellenére a birtoklás, használat és hasznok szedése jogát átengedheti.

A haszonélvezet jogának megosztása

Egy tulajdonnak jogilag több haszonélvezője is lehet. A jog több részre bontható, ennek értelmében például egy gyermek számára vásárolt ingatlannak a haszonélvezője lehet mindkét szülője. Ezt az úgynevezett részleges haszonélvezeti jog.

A haszonélvezet jogának megváltása

Ingatlanvásárláskor gyakran előfordulhat, hogy az ingatlanon haszonélvezet van bejegyezve. Bár így is meg lehet vásárolni a lakást, a birtokbavétel elég körülményessé válhat. Ennek oka, hogy a jogosult a haszonélvezet időtartama alatt végig használhatja az ingatlant. A jogosult azonban lemondhat a haszonélvezetről ellenérték fejében, vagy akár ingyenesen is. Amennyiben a haszonélvező ellenérték fejében mond le haszonélvezeti jogáról, a haszonélvezeti jog megváltásáról beszélünk.

Ha további kérdései maradtak a témával kapcsolatban, keressen bátran!

TOVÁBBI CIKKEK

Olvasson bele!